Yin-Yang 
„A harmónia elérhető... csak hozzáállás kérdése!”
A kínaiak évezredek óta hirdetik, hogy valódi harmónia csak akkor létezhet, ha fennáll az egyensúly, s ha az ember elfogadja mind a fizikai, mind a szellemi létet, ahol a változások évszakai kiteljesednek, s ahol jelen van mind az öt elem.
Az ősi kínaiak célja tömören és velősen az volt, hogy sokáig és jól éljenek. Fő vágyuk generációk százain keresztül az volt, hogy harmóniában élhessenek a természettel. Évezredes művészetüknek is alapeleme a természet tisztelete és szeretete - nem csak szívükben, hanem tetteikben is. A hosszú életet segítette kívülről a mozgás, belülről a megfelelő táplálkozás. A kínaiak számára az egészség a megevett ételeknek, a beszívott levegőnek, a testi és lelki gyakorlatoknak az eredménye.
Az ételek ismerői a kínai konyhát talán a világon a legjobbnak tekintik. Úgy tartják, hogy a kínaiak naponta 8 órát alszanak, 8 órát esznek, s 8 órát készülnek az evésre... végül is, ételeik minőségétől függ életük minősége is!
A növények és gyógynövények évezredek óta a jó egészség alapkövei voltak Kínában, ahol a tiszta, természetes ételekben hittek. Megfelelő mennyiségben és arányokban adagolva az ételek tisztítják, táplálják és egyensúlyban tartják az emberi szervezetet, a legtökéletesebb földi teremtményt, így az képes rá, hogy úgy működjön, ahogy ezt a teremtő elképzelte.
Kínában már 4600 évvel ezelőtt azonosították a főbb szervrendszereket, illetve azokat a növényeket, amelyek ezeket a szervrendszereket táplálják. A kínaiak hitték, hogy a szervek összefüggnek, s a meridiánokon keresztül áramló energiák révén érintkeznek egymással. Műtéteket, altatást, akupunktúrát végeztek sok száz évvel korábban, mint másutt. Az egészség fenntartása, nem pedig a betegség gyógyítása volt a fontos. Orvosaikat is akkor fizették, ha pácienseik egészségesek voltak - a betegség gyógyítására csak a legvégső vészhelyzetben került sor.
Az ember egészsége testi, lelki és szellemi állapotán múlik, amelyen átáramlik az ősenergia, a Csi. Ez elvont gondolat a Nyugat számára, mégis, évezredek óta bevált, s jól működik.
Saját életükben a kínaiak úgy törekedtek harmóniára, hogy követték a természet törvényeit. Mivel számukra nem létezett a túlvilági lét, ezért nekik a földi élet minősége volt a legfontosabb
Az ötös az öt elemet jelöli, amiből a világegyetem áll - tűz, föld, fém, víz, fa. A harmóniához mind az öt elemnek jelen kell lennie - emberben, halakban, állatokban, növényekben, fákban, virágokban. Minden teremtményben ott munkál az öt elem, egymással egységben - ezt nevezik a Quinary ciklusának
Az öt elemről általában
A kínai filozófia alapvető része az öt elem (öt fázis), bár ezeknek semmi közük az anyag végső alkotóelemeihez. Az öt elem a Fa, a Tűz, a Föld, a Fém és a Víz. A kínai felfogás és a hagyományos kínai orvoslás a természet összes jelenségét, így az ember egészségi állapotát is megpróbálta besorolni az öt elem valamelyikébe. A Tűz: a szív, a vékonybél, pericardium, hármas melegítő ; A Föld: a gyomor és a lép ill. hasnyálmirigy; A Fém: a tüdő és a vastagbél; A Víz: a vese és a hólyag; A Fa: a máj és az epehólyag. Ha mindegyik elem optimálisan működik, akkor tökéletes az egészség. Ha azonban valamelyik elem harmóniája megbomlik, ez máris további kihatással lehet a vele kapcsolatban álló elem vagy elemek állapotára.
E felfogás szerint minden dolog az öt elem jellemzőit tartalmazza, és arányuk határozza meg a dolgok tulajdonságait, viselkedését. Minden ember tehát külön világ. Akiből árad a nyár melege és mozgékonysága, az Tűz típusú, aki viszont a tél nyugalmára és hűvösségére emlékeztet, az a Víz típushoz sorolható, míg a Föld típusú ember a nedvesség súlyosságát és nyirkosságát idézi fel.
Az öt elem energetikailag többféle módon összefügg egymással. Két egyensúlyra törekvő ciklus van: a tápláló és az akadályozó, szabályozó. Másrészt létezik a két kóros, támadó ciklus: a visszaható és a legyűrő.
A tápláló, erősítő ciklusban a Fa táplálja a Tüzet, a Tűz termi a Földet (hamu), a Föld szüli a Fémet (ércek), a Fém beleoldódva táplálja a Vizet (például ásványvizek), a Víz táplálja a Fát. Az akadályozó, szabályozó ciklus jellemzői: a Fa felemészti a Földet, a Tűz megolvasztja a Fémet, a Föld felszívja a Vizet, a Fém elvágja a Fát, a Víz eloltja a Tüzet.
A kóros ciklusok közül a visszaható azt jelenti, hogy valamelyik fázis túltengése a kettővel mögötte lévőre támad, arra visszahat. Például a túl sok Tűz elpárologtatja a - normális esetben - őt fékező Vizet, és így tovább: a túl sok Víz elárasztja, elmossa a Földet, a túl sok Föld eltemeti a Fát, a túl sok Fa kicsorbítja a fejszét, vagyis tönkreteszi a Fémet. A másik kóros ciklus a legyűrő. Ilyenkor egy bizonyos fázis annyira meggyengül, hogy az őt korlátozó másik fázis teljesen legyűri, elárasztja, például a Tűz olyan gyenge, hogy egy pohár Vízzel is el lehet oltani.
Ajánlom még a Harmónia oldalt.
lap teteje
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
